A csokoládé legmeghatározóbb eleme a kakaóbab, mely a kakaófa, azaz Theobroma cacao Dél-Amerikában őshonos növény toktermésének a magja. A kakaófákat ma már mesterséges körülmények között, ültetvényeken nevelik..
A növény termése 15-30 centiméter hosszú, a törzsön nő, belsejükben 20-50 szem mandula alakú mag van, melyet fehéres hús vesz körül. Ezek a magok a kakaóbabszemek, ebből készül a csokoládé.
A kakaóbabot kezdetben az aztékok és a maják fogyasztották. Először megpörkölték, majd megőrölték a magokat és egy keserű, csípős fűszeres italt készítettek belőle. Amerika felfedezése után a spanyolok közvetítésével jutott Európába ez a csemege. A 17. század vége felé már szinte egész Európában kedvelték. A 19. század végéig főként italt készítettek belőle, a csokoládéport tejbe vagy vízbe keverték. 1828-ban Coenrad Van Houtennek találta fel a kakaó présgépet, melynek köszönhetően élvezhetjük ezen édesség mai, szilárd formáját. Az 1900-as évek közepére a csoki már széles körben elterjedt csemegének számított.
Hogyan lesz a kakaóbabból csoki?
Az ültetvényeken a szüretelés a mai napig kézi erővel történik. A termést kampós késsel levágják a fáról, kettéhasítják és eltávolítják belőle a kakaóbabokat. Először fertőtlenítik, és tisztítják a termést, majd szárítják. A csokoládégyárakba érkező szárított kakaóbabot ezután pörkölik, amelynek eredményeképpen minimálisra csökkentik a víztartalmát, s megadják jellegzetes ízét és színét. Következő lépés a törés és az őrlés, melynek eredménye a kakaómassza, ami nagyságrendileg 55% kakaóvajat tartalmaz. Ennek egy részét kipréselik hidraulikus sajtókkal, majd megszűrik és szagtalanítják, hogy a kakaóvaj az erős aromáját elveszítse. A maradék részt az utolsó fázisban konsírozzák, azaz a szemcsés, durva állagú termék az állandó keverés mellett kialakuló hőben megolvad és folyékony állagúvá válik, kialakul a sima és folyékony csokoládé.
Csokoládé fajtái
Étcsokoládé Kakaómasszából, kakaóvajból, cukorból és természetes vaníliából készül, legalább 35%-os kakaó szárazanyag tartalommal. Az étcsokoládé a magas antioxidáns tartalma miatt különösen egészséges.
Tejcsokoládé Kakaómasszából, kakaóvajból, cukorból és tejporból készül, kakaó szárazanyagtartalma legalább 25%.
Fehér csokoládé Kakaókvajból, tejből vagy tejtermékekből és cukorból készül, legalább 20% kakaóvajat tartalmaz.
Ruby csokoládé Az ét-, a tej- és a fehér csokoládé után a legújabb a rózsaszín csokoládé, mely a természet ajándéka, friss, gyümölcsös ízélményt nyújt mindenféle színezék vagy ízesítő hozzáadása nélkül.
Gold csokoládé Különleges vajkaramell ízvilágú fehér csokoládé, mely „szőke” csokoládé néven is ismert. Kakaó szárazanyag tartalma 30,4%.
Mi a csokoládé és a bevonómassza közötti különbség?
Igaz a bevonó színe hasonlít a csokoládéhoz, de többek között ízében egyértelmű a különbség. Nem tartalmaz kakaóvajat, mert azt egy speciális növényi zsírral (pálmazsír vagy kókuszszír) helyettesítik. A kakaó szárazanyag tartalma csupán 15-20 %. Természetesen sokkal több cukrot is tartalmaz és sok esetben rengeteg mesterséges anyagot fedezhetünk fel az összetételek között, aminek köszönhetően még egészségtelenebb a valódi csokoládénál.